Two Night Stand

Megint összegyűjtöttem egy sor filmet, amit még nem volt időm megnézni, pedig szabin vagyok és ilyenkor mindig úgy képzelem el, hogy 5000 órám van egy nap és mindent tudok csinálni, amit amúgy nem. Hát nem.

Szóval gondoltam olyanról írok, amit pár hete láttam, hatalmas unalmamban, amikor a szándékosan hagyom elvesztegetni az időmet. Ez pedig nem más, mint a Two Night Stand, azaz Kétéjszakás kaland.

Anno hatalmas rajongója voltam a vígjátékoknak, szinte csak azt néztem: 10 dolog amit utálok benned, Bambanő, A csaj nem jár egyedül, Bajos Csajok és még sorolhatnám, de a lényeg, hogy akik hasonló korban járnak és szeretnek filmet nézni, azok tudják, hogy a vígjátékok kora nem most éli virágkorát még pedig azért, mert az ezen a filmeken nevelkedett nézők már annyi mindent láttak, hogy nehéz lenne új fordulatot mutatni. Szerintem ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, nekem is teli lenne a bili, ha valaki azt mondaná, itt és most akkor csinálj egy fasza vígjátékot.

Az igazán jó filmek, amik történelmet akarnak írni általában társadalomkritikát rejtegetnek bundájuk alatt, míg vannak filmek, amik csak szórakoztatni akarnak. Szerezni egy-két jó színészt, egy eladható történetet és mehet is a sütőbe, akarom mondani moziba és elfogy.

Miles Teller egy jófej srác és jófej srácot alakít általában. Nem lehet rámondani, hogy egy adonisz, de az amerikai vicces fiút tökéletes átadja, amúgy meg mivel elég durva arca van, ezért más műfajokban – főleg drámákban - taszítóan, vagy inkább szebben mondva ellenszenvesen hathat. Egy ilyen volt a Divergentes mellékszerepe például. A Kétéjszakás kalandban pont azt a szerepet adták neki, amiben jó. Vicces, találékony, eszméletlen jó dumájú srác, akinek van annyi magabiztossága, hogy ne jöjjön zavarba a kínos helyzetektől. Valószínűleg alapvetően ilyen a személyisége amúgy, mert a Spectacular Now-ba (a magyar címét nem akarom leírni annyira szörnyű) pont ezt a karaktert adja, egy kis drámával hogy az egyel feljebbi bekezdésre utaljak.

A női főszereplővel kapcsolatban… hát én nem vagyok a rajongója az biztos. Analeigh Tipton. Általában mellékszerepekben látni, mint a Lucy, Eleven testek, Crazy Stupid Love, de ebben épp főszereplő, dehogy miért azt nem tudom. Egy, hogy ezt az Anne Hathaway-től lopott hajat nem kéne erőltetni és főleg nem frufruval. Láttam róla képet szőkén, az sokkal jobban megy hozzá, de hát közel kellett hozni a nézőkhöz valahogy. Nem akarok semmi rosszat írni, mert tűrhetően játssza a vicces fiú mellé a vicces lányt, de ez a szenvedős Neveletlen Hercegnős téma, hogy jaj annyira durva, hogy bármit csinálok az annyira durva, ezt én kihagytam volna úgy, ahogy van és akkor talán tényleg lehetett volna azonosulni a karakterrel.

A film maga rendben van, sokkal jobb, mint amire számítottam, ami azt jelenti, hogy nem a homlokomat csapkodtam, amikor vége lett, hanem úgy összességében nem rossz. A vége fokozottan szar és vannak benne kínosan rossz szituációk, amik az adott személyiségekkel az adott körülmények között nem történnek meg és kész, ezt jobb ha mindenki feldolgozza, ettől függetlenül vannak benne jó jelenetek, vagy vicces részek és végig fenn tartja az érdeklődést, ami egy jó pont. Az egész alapvetően egy klisére épít, hogy emberek beragadnak az otthonukba havazás idején, ami ugye ritka, hacsak nem Norvégiában laksz pl. Ezeket a kliséket végig fel lehet lelni a filmben, de jól van elkeverve a valósabbakkal, mint például, hogy a haverok nem mennek érted, mert hiába szeretnek, ez nem vészhelyzet és inkább szex csatát tartanak otthon.

Van amúgy benne egy nagyon őszinte rész, ami miatt egyáltalán pontot kap és ez nem más, mint az individualizmus, ambiciózus, egoizmus kérdése, ami a mai világban kérdés kéne legyen: Tényleg azt csináljuk és azok vagyunk amik akarunk, vagy mások még mindig megmondják, mit csináljunk csak most épp az ellenkezőjét, mint régen? Még nem különösen találkoztam olyan filmmel, ami ehhez a témához jól nyúlt volna hozzá, teljesen érthető az üzenet és tényleg elgondolkodtató. Erre a szálra kellett volna építeni a történetet, és akkor akár kiválhatatott volna tömegmozik tengeréből.

Pontozás: 4/10, mert nagyon klisés, és sokszor mondtam magamban, hogy „Ne már…”